Évek óta kísérletezem, hogy végre megtaláljam az a felöntőlevet, ami a legpraktikusabban használható és nagyon finom savanyításhoz. Kis körültekintéssel rátaláltam az “igazira”.
Végigjártam a bolti savanyúság tartósítókat, de azok amellett, hogy elég borsos árúak, egy kivételével az ízzel való elvárásomat sem váltották be. Nagy hátrányuk még, hogy egyszerre 5 litert kell elkészíteni belőle, nálam pedig sokszor fordul elő, hogy csak egy két üvegnyi uborkával rendelkezem éppen, és csak egy hét múlva érik annyi újra, hogy be tudjam rakni a következő adagot.
Úgy döntöttem a google segítségével megnézem melyik blogokon találok nekem tetsző savanyúság-felöntőleveket (ha kísérletezésről van szó sokkal szívesebben keresgélek blogokon, mert azokban a receptekben szinte soha nem csalódtam még).
TARTÓSÍTÓSZER NÉLKÜL
Találtam két receptet is, és mivel mind két recept nagyon hasonló volt, ezért gondoltam nem lőhetek mellé. Végül a két receptből raktam össze azt amit én használtam. Így született meg álmaim savanyúság-felöntőleve!
Már akkor gondoltam, hogy telitalálat lesz, mikor megkóstoltam a levet, az még úgy is finom volt.
Most pedig, hogy már eltelt 5 hét, felbontottam egy üveg ubit (gondoltam azért biztos ami biztos letesztelem, mielőtt ezzel rakom tele a spajzot és a télen derül ki, hogy még sem nyerő:), biztosan tudom, hogy frenetikusan finom lett. Már most is azt az ízt hozza, amit én várok egy savanyúságtól, pedig még bőven lesz ideje majd összeérni. És ami nagyon jó érzés még, hogy egy csepp tartósító szer sincs benne.
Univerzális lé, én készítettem vele karfiolt, hagymát, zöld paradicsomot, uborkát, és fogok még tököt és cukkinit is.
Ez egy közepesen savanyú lé lesz, aki az igazán savanyú savanyúságot szereti, az tegyen bele egy kicsit több ecetet.
SAVANYÚSÁG-FELÖNTŐLÉ
Hozzávalók:
• 1 l víz
• 1 tk szemes fekete bors
• 1 tk mustármag
• 1/2 tk koriandermag
• 1 tk köménymag
• 1 db babérlevél
• 3 dkg só
• 15 dkg cukor
• 1,3 dl 20%-os vagy 2,6 dl 10 %-os ecet
• Üvegenként egy 10 cm-es kaporszár(elhagyható)
A kapor kivételével egy lábasban minden hozzávalót összeforralunk és hagyjuk kihűlni. A steril üvegek aljára lerakjuk a kaporszárakat és belerámoljuk a tetszés szerinti uborkát/karfiolt/hagymát/zöld paradicsomot/tököt/cukkinit.
Felöntjük a lével és arányosan elosztjuk rajtuk a fűszereket. Hagyjuk kb. fél órát állni. Erre azért van szükség, mert főleg a cukkini és a tök szív magába levet, amit után kell pótolni.
A csavaros tető alá egy réteg celofánt teszünk, mert az ecetes lé megkezdi a kupakot.
Én semmilyen tartósítószert nem teszek bele. Anyukám évek óta tartósítószer nélkül készíti a savanyúságot, és még soha nem romlott meg neki.
Egy széles lábas alját kibéleljük konyharuhával és beleállítjuk az újságpapírral körbetekert üvegeket (ha nem érnek össze az üvegek az újságpapírt elhagyhatjuk. Azért volna rá szükség, hogy ha dunsztolás közben az üvegek összekoccannának nehogy megrepedjenek.)
A lábast megtöltjük vízzel, úgy hogy az üvegek háromnegyedéig érjen. Közepes lángon elkezdjük melegíteni és mikor már gyöngyözve forr, azon a hőfokon kb 15-20 percig dunsztoljuk. Én az uborkát szoktam közben figyelni, mikor elveszíti az élénk zöld színét és olyan tompa lesz, akkor elzárom alatta a lángot. A vízben hagyjuk az üvegeket teljesen kihűlni.
Sötét, hűvös helyen tároljuk és legalább 5 hétig hagyjuk összeérni, de persze télre lesz az igazi.
Egy pár praktika:
• ha maradna felöntőlevünk, azt tegyük egy csavaros palackba és költöztessük a hűtőbe. Egy héten belül egész nyugodtan felhasználható, a következő befőzéshez. Egyszerűen csak forraljuk fel újra és már készülhet is az újabb savanyúság. Lehet, hogy kibír több időt is, mint egy hét, de én eddig még egy héten belül mindig felhasználtam.
• ha több üveg savanyúsággal rendelkezünk, mint amennyi a dunsztoló lábasunkba belefér, egyszerűen dunsztoljuk ki az első adagot, és még forrón, fogókesztyű segítségével tegyük át az üvegeket száraz dunsztba. Ezután dunsztolhatjuk a lábasunkban a következő adagot.
Megosztásokat köszönöm