Cecília szívét mély gyász uralta, miután férjét, Henriket elveszítette egy váratlan szívrohamban. A több mint negyven évig tartó házasság után az egyedüllét elviselhetetlen teherként nehezedett rá. Két fia közül Edward Oxfordba költözött, míg Jack és családja közelebb éltek. Jack felajánlotta neki, hogy költözzön hozzájuk, ám felesége, Lucy, más véleményen volt.
Amikor Cecília megérkezett, Lucy közölte vele, hogy csak a hideg, nedves pincében vagy egy idősek otthonában tudják elhelyezni. Cecília döbbenten állt a döntés előtt, de nem hagyta magát megtörni. Úgy döntött, nem fogadja el egyik lehetőséget sem, és önálló életet kezd.
Cecília néhány napot unokahúgánál, Miánál töltött, majd elkezdett keresni egy saját kis lakást. Régi otthona eladásából származó pénzből sikerült megvásárolnia egy kényelmes, egy hálószobás lakást, amely ideális volt számára és egy leendő kisállatnak. Új otthonában újra megtalálta önmagát, és rájött, hogy képes egyedül is boldogulni.
Bár Edward aggódott érte, Cecília biztosította őt, hogy jól van, és még egy macskát is örökbefogadott, hogy társaságot nyújtson neki. Jack és Lucy egy vacsorára hívták, ahol elmondta nekik, hogy saját lakásba költözött. Jack meglepődött, Lucy pedig dühösen reagált, de Cecília állhatatos maradt.
Új otthonában Cecília békét talált, és újraírta végrendeletét is, hogy mindent Edwardra hagyjon, aki továbbra is pénzügyi támogatást nyújtott neki, bár Cecília ezt nem tartotta szükségesnek. Edward meghívta őt, hogy költözzön hozzá Oxfordba, de Cecília nem akarta elhagyni azt a helyet, ahol Henrik nyugszik.
Cecília története nem csak az önállóságról szól, hanem arról is, hogy miként találhatunk új utakat, amikor a legnehezebb helyzetekkel kell szembenéznünk.
Mit tennél, ha a családod ilyen nehéz döntés elé állítana?
Milyen lépéseket tennél, hogy visszanyerd az önállóságodat és önbecsülésedet egy hasonló helyzetben?
Hogyan változtatná meg az életedet, ha újraírnád a végrendeletedet, és miért?