Egyre többet költünk magánegészségügyre: mi áll a háttérben?
Az elmúlt években egyre több magyar fordul magánorvoshoz, mivel az állami egészségügyi ellátásban tapasztalható hosszú várólisták és a szolgáltatások színvonalának csökkenése miatt sokan nem jutnak időben megfelelő kezeléshez. A Népszava cikke szerint a magyar lakosság évente már 600 és 800 milliárd forint közötti összeget költ a magánegészségügyre, ami az összes egészségügyi ellátás csaknem 25 százalékát jelenti.
Egy felmérés szerint a háztartások évente átlagosan 360 ezer forintot költenek egészségügyre, ebből 44 ezer forintot a magánszolgáltatóknál. A drága szemészeti lézeres műtétek például évente több mint nyolcmilliárd forintot emésztenek fel, de költségeik hosszú távon megtérülhetnek.
A magánegészségügy iránti kereslet növekedése mögött több tényező is áll. Sokan a gyorsabb és személyre szabottabb ellátás reményében választják a magánszolgáltatókat, míg mások a korszerűbb technológiai felszereltség és a kényelmesebb környezet miatt döntenek így.
Az állami egészségügyi rendszerben tapasztalható orvoshiány és a hosszú várólisták tovább növelik a magánszektor iránti igényt. Egyes szakértők szerint a magánegészségügy térnyerése hozzájárulhat az állami rendszer tehermentesítéséhez, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy a lakosság minden rétege számára elérhető-e a megfelelő színvonalú ellátás.
A magánegészségügyben tapasztalható árak széles skálán mozognak, és sok esetben jelentős anyagi terhet jelentenek a páciensek számára. Ennek ellenére egyre többen választják ezt az utat, hogy gyorsabban és hatékonyabban jussanak egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Összességében elmondható, hogy a magánegészségügy szerepe egyre jelentősebbé válik Magyarországon, és a lakosság egyre nagyobb része fordul a magánszolgáltatókhoz a gyorsabb és minőségibb ellátás reményében.