Egy izraeli vizsgálat eredményei szerint az ülő helyzetben való székelés felelős számos bélbetegség kialakulásáért. Emellett a húgyhólyag sem képes így sosem teljesen kiürülni, ami egyenes út a baktériumok elszaporodása és a különböző húgyúti fertőzések kialakulása felé.
Egészségtelen a modern módszer
Az emberi bélzáró berendezés úgy lett kitalálva, hogy ülve, állva ne nyíljon meg. Ezért van egy izom, amely lasszóként veszi körbe a végbelet, és elhúzza az egyik irányba, aminek hatására egy törés keletkezik rajta. Ahogy az autópálya-kihajtó esetében ez lefékezi a székletet és segíti a záróizmokat, hogy mindent bent tartsanak. Ha tehát a vécén ülve nyomunk, a természet rendje ellen dolgozunk…
Ülés helyett guggoljunk
A fent leírtakkal szemben, ha guggoló pozíciót veszünk fel – felső testünk és combunk körülbelül 35 fokos szöget zár be –, akkor a bélcsatorna szép egyenes, nincs rajta törés, és minden nyílegyenesen, könnyedén haladhat rajta kifelé.
Ezt a pozíciót úgy is elérhetjük, ha a vécé elé egy sámlit állítunk, és arra mindkét lábunkat feltesszük, miközben a kis- vagy nagydolgunkat végezzük.
Önvizsgálat
A széklet formája, állaga arra is utal, hogy az elfogyasztott táplálék milyen gyorsan haladt át a bélrendszeren. A különálló, kemény golyócskák 100 órát, hasmenésnél a folyékony széklet 10 órát jeleznek. Az ideális víz-szárazanyag tartalmú széklet fényes, puha kolbász formájú. A széklet süllyedéséből a belek tápanyagfelvételére következtethetünk: ha elmerül a vízben, akkor tökéletlen az emésztés, ha úszik, az egészséges bélflórára utal.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Szakértők szerint csak akkor beszélhetünk krónikus szorulásról, ha heti háromszori alkalomnál ritkábban kell elvégeznünk a szükségünket, a széklet állaga kemény, a mennyisége kevés, valamint a probléma három hónapnál tovább tart. Ilyen esetekben a kivizsgálás azért is fontos, mert az ok fel nem ismert cukorbetegség vagy pajzsmirigy-rendellenesség is lehet.
A szorulásba azonban nem kell belenyugodni, mondja a szakértő, aki hasznos tippeket is ad, hogyan próbáljuk meg helyreállítani az bélműködést.
A joghurt és a kefir pozitívan hat a bélflórára, mert a bennük található tejsav enyhe hashajtó hatású. Ugyanígy a savanyú káposzta.
Fokozza a tejsav is hasznos bélbaktériumok működését és a bélmozgásokat is. Napi 10 grammal indítsunk, és fokozatosan emeljük az adagot 40 grammra (1 liter tejben kb. 50 gramm van).
Együnk rostban gazdag ételeket, például zabpelyhet, lenmagot, fügét, szilvát. Ezek nedvességet szívnak magukba, amitől a bélsár csúszósabbá válik. Magas rosttartalmú élelmiszerek például az aszalt gyümölcsök, a korpa is. Áztassunk be este aszalt szilvát, fügét vagy sárgabarackot, és együk ezt reggelire. Korpából folyamatosan emeljük az adagot: napi 1 evőkanállal kezdjük, majd a következő napokon 3-4-gyel fogyasszunk például joghurtba keverve.
Ha dehidratáltak vagyunk, a bél több nedvességet von ki a tápanyagmasszából, ezért keményebb lesz a széklet. Több vízre van szükségünk akkor is, ha betegek vagyunk.
Igyunk reggeli előtt egy pohár langyos vizet vagy gyümölcslét. Ezzel beindítjuk a beleket, akárcsak a rendszeres hasmasszázzsal, amit szintén a nap elején végezzünk, az óramutató járásával megegyező irányba.
Segíthet, ha minden reggel ugyanabban az időben ülünk vécére, és soha nem nyomjuk el az ingert. A várakozás miatt több víz szívódik fel, ez egyre keményebbé teszi a székletet. A vécézési inger elfojtása ezért szoruláshoz vezethet
Megosztásokat köszönöm