Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen következményekkel járhat a hosszú távon minimálbérre bejelentett munka. Magyarországon közel másfél millió ember néz szembe azzal a kihívással, hogy nyugdíjas éveikben rendkívül alacsony nyugdíjat fognak kapni. Az alacsony jövedelem, a minimálbéres konstrukció és a könnyített közteherviselésben dolgozók esetében ez különösen aggasztó problémává válhat. De hogyan alakul ez a helyzet? Milyen tényezők vezetnek oda, hogy sokan az időskori elszegényedést kockáztatják? Ezen kérdésekre keressük a válaszokat.
A minimálbér csapdája: miért kapnak kevesebbet a nyugdíjasok?
Az alacsony keresettel járó munkaviszonyok, mint a minimálbér vagy garantált bérminimum, egyenes út lehet a szerény nyugdíj felé. Jelenleg Magyarországon több mint 230 ezer ember kap minimálbért, további 740 ezer fő pedig garantált bérminimumot, amelyek már önmagukban is alacsony jövedelmet jelentenek, és közvetlenül befolyásolják a nyugdíj összegét.
Azok számára, akik egész életükben ilyen keretek között dolgoznak, a nyugdíjuk messze elmarad a kívánatos szinttől. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a nyugdíj összegét a ledolgozott évek és a járulék alapját képező keresetek alapján számolják ki. Ennek eredményeként, ha valaki minimálbérért dolgozott le 40 évet, akkor csak körülbelül 145 ezer forintos nyugdíjra számíthat. Ez az összeg messze nem elég egy tisztességes megélhetéshez, különösen az egyre emelkedő infláció és a növekvő megélhetési költségek mellett.
Kiket érinthet a probléma?
Bár a minimálbéres dolgozók számottevő része kockáztatja az alacsony nyugdíjat, nemcsak ők vannak érintve. Számos más foglalkoztatási forma is ebbe a kategóriába tartozik, mint például a mezőgazdasági őstermelők, kisadózók (KATA), egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók, alkalmi munkások, valamint az EKHO-s foglalkoztatottak. Ezek a csoportok hozzávetőlegesen még félmillió embert tesznek ki, így máris megközelítjük a másfél millió főt.
Ez a hatalmas tömeg idővel nyugdíjas éveikben komoly pénzügyi nehézségekkel találhatja szembe magát. Ezek az emberek, akik most jelenlegi jövedelmi viszonyaik miatt könnyített közteherviselésű konstrukcióban dolgoznak, később rájönnek, hogy a rövid távú anyagi előnyök hosszú távon jelentős veszteségekkel járnak majd.
A külföldön dolgozók helyzete
A külföldön dolgozók helyzete szintén megér egy külön elemzést. Bár sokan jobban keresnek külföldön, ha nem fizetnek Magyarországon nyugdíjjárulékot, akkor otthon nem számíthatnak állami nyugdíjra. Ezt különösen azoknak érdemes átgondolniuk, akik külföldön vállalnak ideiglenesen munkát, majd hazatérnek. Az itthon elérhető nyugdíjbiztosítási rendszerek figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly anyagi kiszolgáltatottságot eredményezhet.
Demográfiai kihívások és a Ratkó-unokák
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem csak a bérek szintjén dől el. A demográfiai helyzet folyamatosan romlik Magyarországon, amely további nyomást helyez a nyugdíjrendszerre. Az 1973 és 1977 között születettek, vagyis a Ratkó-unokák generációja mintegy 15 év múlva kezdi meg tömegesen a nyugdíjba vonulást. Ezzel szemben a munkaerőpiacra lépő fiatalok száma jelentősen elmarad a munkát elhagyók számától.
Ez a kettős hatás – a minimálbéres dolgozók növekvő száma és a demográfiai egyensúly felborulása – további súlyos terhet ró majd az ország nyugdíjrendszerére. A fiatal generációra hárul majd az a feladat, hogy kevesebb járulékfizető révén próbálják fenntartani az egyre növekvő számú nyugdíjas ellátását.
Mi a megoldás?
Az egyik legfontosabb lépés a tudatos pénzügyi tervezés. Bár a minimálbér jelenleg sokak számára elkerülhetetlen, hosszú távon érdemes más bevételi forrásokat, megtakarítási lehetőségeket keresni. Az állami nyugdíjrendszer kiegészítésére egyre többen választanak privát nyugdíjbiztosítást vagy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást. Ezek az eszközök segíthetnek abban, hogy az időskori ellátás ne legyen annyira kiszolgáltatott a mindenkori gazdasági helyzetnek.
Az egyéni tudatosság mellett szükség van állami beavatkozásokra is. A kormányzatnak fontos szerepe lehet abban, hogy ösztönzőket vezessen be a magasabb bérstruktúrák irányába, valamint a nyugdíjreformok kidolgozása is elengedhetetlen. A minimálbéren élők helyzetének javítása nemcsak az időskori megélhetésüket segítené, hanem a gazdaság stabilitásához is hozzájárulhatna.
Az alacsony nyugdíjra számítók száma egyre növekszik Magyarországon, és a probléma hatalmas tömegeket érint. Akik egész életükben minimálbéres konstrukcióban dolgoztak, vagy könnyített közteherviseléssel vállaltak munkát, azoknak komoly kihívásokkal kell szembenézniük nyugdíjas éveikben. Az alacsony járulékalap, a demográfiai nehézségek és a külföldön dolgozók esetében a hazai nyugdíjrendszeren kívül rekedés mind-mind súlyos következményekkel járhat.
Az időben történő pénzügyi tervezés és az állami intézkedések egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható maradjon, és hogy azok is méltó megélhetést biztosító nyugdíjat kapjanak, akik ma még minimálbérért dolgoznak.