Sikerrel zárult a négynapos munkahét németországi próbaüzeme
A négynapos munkahét bevezetése világszerte egyre több figyelmet kap, hiszen a munkavállalók és a munkaadók közötti egyensúly új megközelítését jelenti. Németországban nemrég zárult egy nagyszabású kísérlet, amelynek célja az volt, hogy felmérje ennek a munkamodellnek a hatékonyságát. A hat hónapig tartó próbaüzem, amelyben 45 vállalat vett részt, rendkívül sikeresnek bizonyult. Az Intraprenor és a 4 Day Week Global által koordinált vizsgálat kimutatta, hogy a résztvevő vállalatok 73 százaléka a négynapos hét fenntartását vagy további tesztelését tervezi
Miért fontos a négynapos munkahét?
A német munkaerőpiac, hasonlóan más fejlett gazdaságokhoz, komoly munkaerőhiánnyal küzd. A négynapos munkahét nemcsak a dolgozók jóllétét javítja, hanem vonzóvá is teszi a cégeket a tehetségek számára. A vizsgálatok során kiderült, hogy a rövidebb munkaidő pozitívan hatott a mentális és fizikai egészségre, csökkentve a betegszabadságok számát és növelve a termelékenységet. Az alkalmazottak több időt tudtak tölteni a családjukkal, hobbijukkal, ami által motiváltabban tértek vissza a munkahelyükre
A kihívások és a siker mértéke
Nem minden vállalat számára volt zökkenőmentes az átállás. Két cég gazdasági nehézségek és belső támogatás hiánya miatt nem tudta befejezni a teljes próbaidőszakot. Ez rávilágít arra, hogy az átállás iparági sajátosságoktól, a vállalat méretétől és az ügyféligényektől függően különböző akadályokba ütközhet. Ennek ellenére a próbaüzem tapasztalatai alátámasztották, hogy a megfelelő felkészültséggel rendelkező vállalatok sikeresen bevezetik a négynapos munkahét modellt, ami hosszú távon versenyelőnyt jelenthet számukra a munkaerő-toborzás és megtartás terén
Nemzetközi tapasztalatok és jövőbeli kilátások
A négynapos munkahét nem új keletű ötlet: az Egyesült Királyság, Belgium, Izland és Japán szintén pozitív eredményeket könyvelhetett el hasonló kísérletek során. Az Egyesült Királyságban a cégek többsége a próbaidőszak után végleg átállt erre a rendszerre. A tapasztalatok szerint a modell nemcsak az alkalmazottak jóllétét növeli, hanem stabilizálja a cégek pénzügyi eredményeit is. Ez a trend arra utal, hogy a jövőben egyre több ország és vállalat gondolkodik el a munkarend átalakításán