A kormány lakhatási intézkedései: Tovább nőnek az ingatlanárak a bizonytalan gazdasági környezetben
Az ingatlanpiac 2023 októberében újabb drágulási hullámot tapasztalt, amit az ingatlan.com legfrissebb elemzése is alátámaszt. Az áremelkedés üteme gyorsulni látszik, hiszen a lakóingatlanok ára havi szinten 2,5%-kal emelkedett, szemben a szeptemberi 0,9%-os növekedéssel. Éves szinten a drágulás mértéke 9,9%-ot ért el, amely az előző havi 7%-hoz képest jelentős ugrás.
A jelenlegi folyamatok egyik fő mozgatórugója a piaci várakozásokban rejlik, melyeket a kormány gazdasági intézkedései is tovább fokoznak. Az elmúlt években már megfigyelhettük, hogy a különböző lakhatási támogatások, például a CSOK vagy a SZÉP-kártya felhasználásának lehetősége, szinte azonnal beépültek az ingatlanárakba. Ezek a lépések, bár elvileg a vásárlóerőt hivatottak növelni, a valóságban sok esetben épp ellenkező hatást értek el: megemelték az árakat, csökkentve ezzel a lakások elérhetőségét az átlagos jövedelemmel rendelkező vásárlók számára.
A 2024-re prognosztizált lakáspiaci kereslet növekedését már most érezhetően árazza be a piac. A fővárosban az eladó ingatlanok átlagos négyzetméterára közelít az 1,1 millió forinthoz, míg az új építésű lakások és házak esetében ez az összeg meghaladja az 1,35 millió forintot. Az ingatlanárak drasztikus növekedése a debreceni, szegedi és más vidéki városok lakáspiacát is érinti, ahol a négyzetméterenkénti átlagárak elérhetik a 800 ezer forintot.
A hiszti és a pletyka hatása az árakra
A piaci hangulatot nemcsak a tényleges gazdasági események, hanem a spekulációk és az elemzői várakozások is jelentősen befolyásolják. A kormány által kommunikált új intézkedések, például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetősége, valamint a SZÉP-kártya lakásfelújításra való fordítása, hozzájárulnak a piac mesterséges felpörgéséhez. Bár ezek az intézkedések célja a gazdaság élénkítése, sokszor nem biztosítanak elégséges forrást a hosszú távú növekedéshez, és inkább az árakat hajtják fel, mintsem a lakásvásárlási lehetőségeket bővítenék.
Kihívások a jövő ingatlanpiacán
Az ingatlantulajdonosok nagy része már most beárazza a jövőre várt befektetői érdeklődést, ami azért is kockázatos, mert a magasabb fizetőképességű kereslet csak 2025 körül várható. Ha a mostani eladók nem tudják időben eladni ingatlanjaikat, az áremelkedés könnyen visszaüthet. Az új lakás vásárlása a drágulás miatt számukra is egyre nehezebbé válik.
Konklúzió
A kormány jelenlegi és jövőre tervezett intézkedései láthatóan vegyes hatást gyakorolnak az ingatlanpiacra. Miközben a fogyasztás ösztönzésére tett kísérletek rövid távon pozitívnak tűnhetnek, hosszabb távon az áremelkedés a piac elérhetőségét csökkenti, és tovább mélyíti a lakhatási válságot.