Közeli rokona a nagy útifűnek (Plantago major), valamint a réti útifűnek (Plantago media). A gyógyszeripar és a népgyógyászat mindhárom faj leveleit felhasználja. A lándzsás útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő, és sebgyógyító, ezért összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén. A légutak gyulladásos megbetegedéseiben, köhögés csillapítására, köptetőként használják baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti annak gyulladását, szünteti a köhögési ingert. Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtó szerként is használatos.* Forrás: wikipédia
A lándzsás útifű (Palntago lanceolata) vagy keskenylevelű útifű – népies nevén kígyófű, gyíkfű vagy útilapu – trágyázatlan mezőkön, réteken, utak mentén, parlagon hagyott területeken nő Még az aszfalt rései között is áttör. A kertünkből jól ismerjük, mint gyomnövényt.
Külsőleg a népgyógyászat bőrsérülésekre, vágott és gennyes sebekre, nehezen gyógyuló fekélyekre és vérzéscsillapításra használta. Az útifű friss levelét nehezen gyógyuló sebekre szokás tenni: fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet, elősegíti a véralvadást. A svájci Künzle tisztelendő, a tősgyökeres természetgyógyász és a gyógynövények nagy hatóerejének szakembere, ezt írja: Nincs még egy növény, amelyik úgy tisztítja a vért, a tüdőt és a gyomrot, ezért használ azoknak, akiknek gyenge a tüdejük, veséjük, vérszegények, sápadtak, kiütéseik, májfoltjaik vannak, köhécselnek, rekedtek, soványak, mint az agár, még akkor is, ha mindennel ellátják őket, mi szem-szájnak ingere. Segít lábra állni a gyengécske kisgyerekeknek, akik a jó táplálkozás ellenére is visszamaradtak a fejlődésben.
A nagy útifű (Plantago major) ritkábban fordul elő a mezőn, inkább elhagyott szántóföldeken, útszéleken, a száraz fűben és szintén gyomnövényként a kertben találkozhatunk vele. Népiesen nagy útilapunak is hívják.Bár mindkét növény hasonló hatóanyagokat tartalmaz, a népgyógyászat és a gyógyszeripar is a lándzsás útifüvet részesíti előnyben légúti megbetegedésekre, míg a nagy útifüvet sebekre javasolják.
Mindkét útifüvet akkor szedjük, mielőtt a virágok erős szára megjelenik. Érdemes az újonnan hozott, egészséges leveleket gyűjteni. Lehetőleg száraz, napfényes, teliholdas időben gyűjtsük.
Az útifű keserűanyagokat, labenzimet, flavonoidokat, illóolajat, aukubint és káliumsókat tartalmaz. Ezen kívül a levelek baktériumölő hatóanyaggal is rendelkeznek.
– Hatása, alkalmazása, tinktúrájával való öblögetés enyhíti a szájüregi gyulladásokat.
– Torokgyulladásnál egészítsük ki orvosi zsályával ( 1:1 arányban)
– Nyálka- és hurutoldó. Önmagában szirupként alkalmazva vagy kakukkfű 1:1 arányú keverékéből készített tea, szirup hatékonyan gyógyítja a légúti megbetegedéseket.
– Megfázás, torokgyulladás, köhögés után, vagy alatt, jelentkező nehéz légzés, mellszorulás esetén azonnal kezdjünk el tea vagy levélborogatást tenni a mellre útifűből, és igyunk zilizgyökér, édesgyökér, tüdőfű, martilapu, kakukkfű, keverékéből teát, napi 3-4 csészével, jó melegen. Ez a keverék megakadályozza a tüdőgyulladást és a mellhártyagyulladást. Elhanyagolt köhögés vagy erős dohányosok megfázásukra azonnal ezzel, vagy hasonló keverékkel kezdjék kúrálni magukat.
– Vérzéscsillapító hatása nem csak a felszíni sebek kezelésénél bevált, hanem nyersen fogyasztott leve belső fekély vagy gyulladás csillapítására is alkalmas.
– A gyomorsavtermelést enyhén visszafogja, a gyomorégést csillapítja. Gyomor és bélhurut esetén teáját jó melegen fogyasszuk. Görcsölés esetén külsőleg pakolást is tehetünk az adott testrészre.
– Teafőzete máj- és hólyagbántalmak esetén is ajánlható.
– Az útifű méregtelenítő hatású is, hiszen a teljes anyagcserére hatással van.
– Vizelethajtó hatása miatt képes csökkenteni a vér húgysavszintjét, fertőtleníti a vizeletkiválasztó rendszert.
– Sebgyógyító hatása régóta ismert. A friss levelek erezetének beirdalása után a levél fonákjával tegyük a gyulladt, sebes bőrre, kötözzük át és fél naponta cseréljük. használhatjuk csípésre, ekcémás felületek és aranyér kezelésére is. Kiválóan alkalmazható nehezen gyógyuló lábszárfekély esetén is. Először felfokozhatja a fájdalmat, de 10-15 perc elteltével fájdalomcsillapítóvá válik és nyugtatólag hat.
– Leve a kövirózsához hasonlóan alkalmas a fülfájással járó hallójárat-gyulladás kezelésére.
Fontos ! Az útszéleken található növényeket a szennyeződés miatt ne alkalmazzuk gyógyászati célra! Ha lehet telepítsünk néhány tövet kertünkbe, lehetőleg tiszta környezetbe.
Birtalan Katalin – természetgyógyász
Megosztásokat köszönöm